– Sokan nem tudják, mivel foglalkozik a Nemzeti Innovációs Hivatal. Mit takar a név?
– Magyarország akkor lesz sikeres, ha az ötletekkel rendelkező emberek meg tudják valósítani terveiket. A mi dolgunk őket abban segíteni, hogy az ötletekből termék, a projektből cég legyen. Később pedig abban, hogy mindenből magyar termék legyen. A ránk vonatkozó kormányrendelet szerint minden olyan államigazgatási eljárásban szerepet kell vállalnunk, amely a kutatás-fejlesztés-innováció, azaz a K+F+I helyzetét definiálja, erősíti, működését hatékonnyá teszi. Hivatalunk a K+F+I szereplői között összekötő szerepet tölt be. Például közreműködünk a nemzeti K+F+I stratégia tervezésében. Elemzéseket, szakértői összefoglalókat készítünk az e területre vonatkozó stratégiákhoz is. És közreműködünk a K+F+I szektor jogalkotói munkáinak szakmai előkészítésében is. Amint látja, meglehetősen széles horizonton mozgunk. 

– Idén februárban került a hivatal élére. Milyen változtatásokat léptetett életbe?
– Sokkal-sokkal gyakorlatiasabb munkát alakítottam ki, leküzdve a bürokrácia útvesztőit. Célom, hogy a NIH üzleti irányba is elmozduljon, most ősszel már azt mondhatom, jó úton haladunk. 

– Ezt a sikert a hivatalból látják így, vagy az önöket megkeresők cégek, vállalkozók is elégedettebbek?
– A számok magukért beszélnek. Folyamatosan nő a startupoknak, az őket befogadó inkubátorházaknak a száma az országban. A legfontosabb, hogy mára már Magyarországon van a legtöbb startup vállalkozás a régiónkban. 

– Startup, inkubátorház. Ezeket csak a szakértők, az üzleti élet szereplői értik.
– Az első fogalom lassan beépül a vállalkozók szótárába. Általában a nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyeket többnyire termék- vagy üzleti modell és innováció jellemez. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték maguk elé. Nem a helyi piacra koncentrálnak, de itthon munkahelyet hoznak létre. Kiemelendő ezeknek a kezdő vállalkozóknak, vállalkozásoknak az innovatív terméke, amely valamilyen szempontból egyedi értéket képvisel. Példaként említhetem a Prezit, amely startupként indult, és mára hatalmas céggé fejlődött. Az inkubátorházak segítenek külföldi piacokhoz jutni. Ezzel világszínvonalú üzleti kultúrát hoznak be. A NIH által elkészített startuptérképen 250 startup szerepel, az inkubátorok száma több tucat. 

– A kedvező munkaerő-piaci adatoknak köszönhetően a sikeres és egyre bővülő kezdő vállalkozások mekkora munkahelybővítést és gazdasági serkentést idézhetnek elő?
– Egyre szélesebb körből alakulnak startup cégek, hiszen itt is bővítenek munkahelyeket, Magyarországról is dolgoznak külföldre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hazai GDP bővüléséhez az innováció jelenleg 1,3 százalékkal járul hozzá, de hamarosan szeretnénk elérni az 1,8 százalékos arányt is. Ami pedig a mi együttműködéseinket illeti, több tucat vállalattal, vállalkozóval állunk partneri kapcsolatban, akár a határon túlról is. Példaként említhetem az egyre sikeresebb szaúd-arábiai partnerkapcsolatunkat is. Nemcsak az ország felé nyitott a külföldi delegáció, hanem vállalatokat is kiválasztott együttműködésre.
A delegáció alig pár napja utazott el hazánkból. 

– Ezzel kapcsolatban jön az említett híd, azaz a közvetítői szerep?
– Persze. A vállalkozók megkereshetnek bennünket, mi pedig akár befektetőt, partnert is hozhatunk nekik. Erre példa az előbb említett delegáció. 

– A kutatásra, fejlesztésre, innovációra az uniótól minden eddiginél magasabb összegre számítunk az új pénzügyi ciklusban. Melyik területre mennyi pénz áll rendelkezésre majd?
– Több támogatási programról is beszélhetünk. A Horizont 2020 nevű program az unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját határozza meg. Valóban jóval magasabb összegről beszélhetünk, mint korábban, a kasszában közel hetvenkilencmilliárd euró van. A program a kontinens K+F+I versenyképességét serkenti. A Horizont 2020 világszínvonalú, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. Ami másik forrást jelent, lényeges, hogy Magyarország az új pénzügyi ciklusban az unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat vállalkozásfejlesztésre. Ennek több mint tíz százalékát, 767 milliárdot K+F+I célokra terveztek a GINOP-ban, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban. Ennek egy része vissza nem térítendő támogatás. Tehát úgy látom, mindenképpen sikerrel teli időszak kezdődhet majd ebben az új pénzügyi ciklusban az innováció területén is. 

– Bontsuk részletekre a Horizont programot is. Hogyan épül fel, nekünk mennyi jut belőle, melyek az alappillérei?
– A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Az említett összegből reményeink szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók. Ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. A hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezik. Ilyenek például az egészségügy, az energia és a közlekedés területei. A pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik, s a program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort. A projekt egyik fontos újdonsága, hogy a kkv-k támogatására új eszközt vezet be az Európai Bizottság, amely az innovációs lánc teljes folyamatában – az ötlettől a piaci bevezetésig – végigkíséri a kkv-kat. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges. 

– A fiatalok előrejutását, sikeres vállalkozóvá válásának támogatását hogyan lehet még tovább serkenteni pályázatokkal?
– Négymilliárd forintos kerettel a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatot írnak ki elsősorban mikro- és kisvállalkozások indítását tervezők számára. A pályázat keretében először vállalkozói ismereteket nyújtó alapozó képzésen vehetnek részt a nyertesek, majd az elfogadott üzleti tervükhöz kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. 

– Milyen programokat kínálnak mindezekhez, hogyan tudják menedzselni és előmozdítani a K+F+I területét?
– Elsősorban fórumot szeretnénk adni a hazai startupok számára, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció iránt érdeklődő közönség előtt is bemutathassák termékeiket. A Design Terminál és a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség kiemelt szakmai támogatásával, valamint számos hazai szervezet összefogásával az idén is megrendezzük Magyarország legjelentősebb nemzetközi kitekintésű kutatás-fejlesztési és innovációs konferenciáját és startup kiállítását október 16-17-én Budapesten, az Akvárium Klubban. A rendezvényen a nemzetközi és hazai KFI-élet legmeghatározóbb képviselői, szakmai döntéshozói vesznek részt. A fővédnök Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, védnöke pedig Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Külön öröm számunkra, hogy Dél-Korea elfogadta a meghívásunkat, és díszvendégként itt lesz. A kétnapos konferencia tizenhat szekciójának csaknem száz előadása során bemutatják a különféle területeken uralkodó legfontosabb trendeket és folyamatokat, így olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a bionika, a nanotechnológia, az agykutatás, az EU Horizont 2020 programja vagy a klímapolitika, és szó lesz a pénzügyi területet, a regionális fejlesztést és együttműködést érintő kérdésekről. És hát az állam innovációban betöltött szerepe is szóba kerül. 

Forrás: magyarhirlap