Alaposan átalakul az innovációs hivatal. Melyek ennek az okai, fő irányai?

A nemzeti innovációs politikát megvalósító állami intézményrendszer hosszú évekig igen széttöredezett struktúrában működött. Az Innovációs Alapot például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MAG Zrt. kezelte, miközben a mi hivatalunk a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával és felügyeletével dolgozott és alakította szakmai munkáját. Az új struktúrában a Miniszterelnökséghez tartozunk, és január elsejétől Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal lesz a nevünk. De az új név egyúttal bővített és koncentráltabb k+f+i (kutatásfejlesztés-innováció – a szerk.) irányítási funkciót és finanszírozást jelent majd. A teljes szakterületért pedig Pálinkás József kormánybiztos úr felel.

Ha jól tudom, a megújuló szervezetnek a jövőben az egyetemi k+f+i területeivel is szorosabb lesz a kapcsolata. Mi indokolja ezt?

A társadalom ma már sokkal többet vár el a modern egyetemektől, mert a tudásalapú gazdaságok alapjainak tekinti őket. A NIH a rendelkezésére álló minden eszközzel támogatja, hogy a mainál sokkal inkább érvényesüljön az egyetemeken és a kutatóhelyeken a gazdasági, vállalkozói szemlélet mind intézményi, mind hallgatói szinten. Közelről ismerem azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai felsőoktatás nap mint nap szembesül, hiszen 1993-tól 2010-ig a Miskolci Egyetem oktatója, majd 2012-ig rektorhelyettese voltam. Tudom, hogy az egyetemek nemzetközi versenyképessége szempontjából is kiemelten fontos, hogy a technológia- és tudástranszfer-tevékenységük professzionális módon működjön. Hatékonyan ösztönözze az ipari, gazdasági, társadalmi igények jobb megismerését, az egyetem humánkapacitásának és kutatási infrastruktúrájának jobb kihasználtságát, a hallgatók startup vállalkozásainak indítását, megerősítését.

Stratégiai cél lesz, hogy az egyetemek piacosítsák kutatási eredményeiket? 

Igen, hozzátéve, hogy ez nem mehet az alapkutatások kárára. A NIH összegyűjti számukra a hazai és nemzetközi példákat, és ezeket alapul véve ajánlásokat dolgozunk ki számukra, hogy az egyetemi kutatásokon alapuló tudástranszfer és az ott született spin-off és startup vállalkozások milyen módon segíthetik az egyetemek gazdálkodását. Mindezt úgy, hogy ne csak a kutatók és a vállalati partnerek, de az intézmények is elégedettek legyenek. 

Milyen modellekre gondol például a startup vállalkozások esetében? 

Hazai jó példaként említendő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Demola nevű inkubátorprogramja. Szintén ebben az intézményben informatikusoknak, mérnököknek gyakorlati vállalkozási, vezetési ismereteket, innovatív vállalkozások indításának kérdéseit oktatja Vecsenyi János professzor.

Külföldi példa még több van, ugye? 

Hosszasan lehetne sorolni, mert az egyetemek vállalkozói szemlélete a nyugati világban, de leginkább a tengerentúlon és a délkelet-ázsiai régióban jóval fejlettebb. Most csak az Ottawai Egyetem példáját említem, ahol egy az üzleti tervezésen alapuló három hónapos nyári programot indítottak, amelynek keretében mentorálást és tanácsadást kapnak a vállalkozni szándékozó diákok, fiatal kutatók. A program végén befektetőkkel találkozhatnak a hallgatók. Nálunk ilyen típusú kompetenciák fejlesztését – egy-két pozitív kivételtől eltekintve – legfeljebb csak gazdasági képzéseik keretében nyújtanak az intézmények. Pedig a mérnökök, informatikusok mellett például a kreatív művészeknek, a bölcsészeknek, de akár a pedagógusoknak is érdemes lenne megtanítani, hogyan lehet egy sikeres vállalkozást felépíteni. 

Konkrétan hogyan segíti az innovatív cégeket a hivatal? 

Másfél éve hívtuk életre Mentor programunkat, amelyben ma már 150 önkéntes, a vállalkozások területén jártas, gyakorlati szakember veszi szárnyai alá az erre jelentkező és arra alkalmasnak ítélt kezdő innovatív vállalkozót, vállalkozást. Az ismert inkubációs programokéhoz hasonló a működés, annyi különbséggel, hogy nálunk ezt a munkát önkéntesek végzik, és a kezdő cégek számára a részvétel teljesen ingyenes. Ilyen jellegű programot indított a közelmúltban a Design Terminál is, amely a kreatív piac új szereplőinek felkarolását, intenzív inkubálását tűzte ki célul. 

Az egyetemeket is ösztönöznék hasonló kezdeményezésekre? 

Igen, a NIH Mentor programja alkalmas az egyetemeken történő adaptálásra. Emellett fontosnak tartom, hogy a technológia és tudástranszfer területét is együtt fejlesszük az egyetemekkel, hiszen itthon ez a tevékenység csak néhány helyen működik igazán jól. Szeretném, ha a tudástranszfer a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatokat alapul véve mindenütt valós tartalommal telne meg.

Elsőként láthatóvá kell tenni, hogy pontosan milyen feladatokra alkalmas a hazai kutatási infrastruktúra, különösen, ahol a kutatóműhelyek állami, uniós pénzekből működnek. Fontos azt is tudni, hogy milyen kutatói háttér és kompetencia csatlakozik ehhez az infrastruktúrához. Továbbá arra is nagy szükség van, hogy a felsőoktatási intézmények segítsék a saját kutatásaik révén létrejövő spin-off cégek megalakulását.

Ez elegendő?

Önmagában nem, a kutatások minőségének fejlesztése mellett tovább kell erősíteni a piaci szemléletet, az egyetemi kutatóhelyek és az ipar együttműködését, különös tekintettel a kkv-k bevonására. Mindemellett a vállalkozói szemléletet a gazdasági oktatáson kívüli képzések során is lehetővé kell tenni, sőt széles körben el kell terjeszteni. 

Hogyan lehet a falakat lebontani?

Olyan jó példákon keresztül, mint az ismert Prezi, Ustream, LogMeIn hármas vagy épp az év elején a Misys nemzetközi cég által felvásárolt IND. Ott van a többtucatnyi, kevéssé ismert nemzetközi szinten is sikeres hazai kkv is. Segítség lehet a szakmai támogatásunkat élvező, most szerveződő Üzleti Angyal Klub is. Egyetemi szinten is vannak olyan kezdeményezések, mint a Hackathonin-a-Box vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Spin-Off Klub.

Forrás: nih.gov.hu